A tegnapi napon szerencsém volt kislányom ELSŐ szinkronúszó versenyén résztvenni. Az élmény nem volt mindennapi.....
Egy szülőnek minden olyan megmérettetés fontos ami a gyermekét érinti, így voltunk ezzel mi is. A verseny a Honvéd SE uszodájában, gyanítom az Ő szervezésükben -(ez egy kicsit erős... mármint a szervezés szó)- zajlott. (?)
Több hiányosság tette "feledhetetlenné" e premierünket.
1., A verseny a kiíráshoz képest majdnem 1 órával később kezdődött el (ez tapasztaltabb szülők szerint nem meglepő, szinte általános ebben a műfajban)
2., A résztvevők létszámához képest, harmadannyi férőhely állt rendelkezésre a versenyzőknek az ott tartózkodáshoz mint ahányan neveztek (nem hiszem, hogy többen jöttek el mint ahányan jelentkeztek)
3., A tájékoztatás az érkezők felé megegyezett a nullával a szervezők részéről. Ha nem választjuk a "menj a tömeg után" elvet sosem tudjuk meg merre kell menni a versenyhelyszínére, mert azt semmi sem jelezte.
4., A versenyzők számára fenntartot helyek ugyan jelezve voltak, de ügyesen elrejtve egy db A/4-es paírlapra kiírva. A legfelső sorban, az ülőfelület háttámlájára, ahova ha leült valai aki nem vette észre, hogy mi van a háta mögött, akkor onnantól soha senki nem tudhatta meg, hogy melyik egyesületnek hol van fenn tartva a helye.
5., Miután elkezdődött a verseny majd egy órás késéssel, "természetesen" nem a kezdőkkel, -akik életük első NAGY élményét várják- indult, ők hadd várjanak, ráérnek, kicsik még van idejük. Akik már sokadszorra élik át a versenyt azok a fontosak!
6., Végre lezajlik a tömegverseny szünet, majd jön a várva várt eredmény hírdetés. Illetve csak jönne, mert "félúton" (az versenyzők felénél) elfogy valami, amit a mai napig nem tudunk mi volt, de újabb 2 órát kellett várni, hogy végre meg tudjuk az eredményeket. A szerencsésebbeknek jutott még érem is, de akik a végére maradtak azoknak csak reklám nyakbaakasztó, olyan cég feliratval akinek semmi köze nem volt a versenyhez. Akár egy üres Tesco-s szatyor is lehetet volna az emléke az életük első megmérettetésének.

Mindezt kiérdemeltük azért, mert nem kevés pénzt áldoztunk gyermekeink egészségre nevelésére, a elég szép összeggel neveztünk a versenyre, 11.45-től 18-55-ig 1/2 négyzetméteren állva eltölthettünk 7 órát, hogy megnézhessük gyermekünk 40 másodperces bemutatkozó versenyszámát és tájékoztatás nélkül senki, semmit sem tudva várjuk az eredmény hírdetést. Sokan (akik már nem először voltak versenyen) hazamentek és az edző vette át a díjaikat, de ezt egy először versenyző gyermekkel nem teheti meg az ember. Neki fontos élete első megmérettetésének értékelése, hogy adjak hitet neki ha ennyire semmibe veszik??? Mitől érezze fontosnak a versenyeken való résztvételt, ha már rögtön az első alkalommal azt tapasztalja, hogy futószalagon nyomatva, érdektelenséggel telítve, nem törődömséggel övezve kell résztvennie azokon a versenyeken, amire hónapokon keresztül készül?

Nem hiszem, hogy mindez csak a Honvéd uszodában szervezett versenyek jellemzője, nagyon bízom benne, hogy nem ment el a kedve teljesen a gyermekemnek a szinkronúszástól ezekután. Remélem nem kell becsapnom még nekem is Őt azzal, hogy legközelebb fontosabbnak fogják tekinteni a munkáját a versenyszervezők, főleg hogy még fizetünk is érte.